Új feladatok, a Sátán új kihívásai
Zimányi József 2008.01.05. 13:05
"Egy olyan eseményről szeretnék beszámolni, ami 1993-ban történt. Leányom, Erzsébet korábban Ágasegyházán szolgált, de ma már Álmosdon él családjával, mert ő lett a faluban a lelkészutódom. Még az előző parókiáján szolgált, amikor telefonon felhívott, hogy tanácsra volna szüksége. Jön a faluba egy angol hipnotizőr természetgyógyász egy személyben, nagy kísérettel. Az egész falu tele van plakátokkal, minden gyógyításra vállalkozik, minden betegséget rendbe tud hozni. Azt kérdezte tőlem, hogy elmenjen-e? Azt válaszoltam neki, hogy ne menjen el, mert majd azt gondolják, hogy ő is ahhoz a lelkülethez tartozik. Befejeztük a beszélgetést, de nyugtalan lettem. Eszembe jutott egy olyan Ige, amit igen kevesen szoktunk mi jó reformátusok emlegetni: "Kígyókon és skorpiókon fogtok taposni." Visszahívtam és azt mondtam neki, hogy imádkozva készüljön fel, lelkileg erősödjön meg, és ütközzön meg ezzel az emberrel."
Azt mondtam neki, hogy győznie kell. Ezzel befejeztük a beszélgetést. Napokig nem telefonált, pedig nagyon vártam már a beszámolóját. Azt gondoltam, hogy talán mégsem ment el, vagy vereséget szenvedett, azért nem hív. Felhívtam és kiderült, hogy azért nem hívott, mert nem akarta, hogy dicsekvésnek tűnjön, ami vele történt.
Az történt, hogy megérkezett elég nagy kísérettel egy rendkívül intelligens, sugárzó karakterű ember. Be kellett fizetni egy összeget. A kíséretén bemutatta, hogy mit fog majd csinálni. Felsorakoztatta őket, mindegyikük arcát tenyerébe fogta és a szemükbe nézett. Néhány pillanat múlva már mindegyik a földön feküdt, mint egy élettelen fadarab. Állította, hogy már gyógyultan fognak itt feküdni azok a betegek, akik kijönnek, és mire felkelnek, teljesen rendben lesz az egészségük.
Már az első jelentkezőket megszédítette, de az újabb csoport első tagja a lányom volt. Nem tudhatta róla a hipnotizőr, hogy lelkész és Isten Igéjével áll ott.
Erzsi így számolt be: "Édesapám, amikor a tenyerébe fogta az arcomat, és a szemembe nézett, mintha a Vezúv tombolt volna abban a tekintetben! Óriási erőfeszítéseket tett, hogy hatalmába kerítsen. Én összekulcsoltam a kezem és álltam a tekintetét. Szólt a tolmács, hogy ne kulcsoljam össze a kezemet. Akkor már tudtam, hogy győztem. Ha ez az ember azért gyengült le, mert a kezem össze van kulcsolva, akkor már baj van nála. Ha én nem kulcsolom össze, az Isten akkor is ugyanúgy velem van, ugyanaz a Krisztus. Sokáig tartott ez a tusakodás, én pedig folyton imádkoztam."
Egyszercsak azt éreztem, hogy remeg a keze, és az egész ember remegésbe jött. Leengedte a kezét, és kért egy széket. Le kellett ülnie, mert minden ereje elment. Megkérdezte a tolmácson keresztül, hogy kicsoda ön. Azt mondtam a tolmácsnak, hogy pontosan tolmácsoljon, mert én is értek annyit angolul, hogy megértsem, ha mást beszél.
Mondja meg neki, hogy én az Úr Jézus szolgája vagyok, ő pedig a Sátáné. A tolmács így adta át, mert az angol kiment az udvarra friss levegőt szívni. Visszajött és annyit mondott: amíg ez a nő itt van, nem tudok tenni semmit, elment az erőm.
Azért még odalépett a következő asszonyhoz is, de meg sem rezdült. Már semmiféle hatása nem volt.
Még egyszer mondta, hogy menjek el, de én azt válaszoltam, hogy én vagyok itthon, menjen el ő.
Összecsomagolt és elment.
Amikor a lányom ezeket elmondta, figyelmeztettem, hogy vigyázzon, mert az Ördög ezt meg akarja majd torolni.
Imádkozzál többet, olvasd az Igét, és erősödj!
Elmúlt néhány nap, megint felhívtam telefonon. Elmondta, hogy elég nagy bajba került. A gyerekeket akarta szórakoztatni. Felállt a Trabant tetejére, ami a gesztenyefa alatt állt a hűvösben. Nagy fehér ruhában volt, mert Hófehérkét játszottak. A gyerekek nagyon nevettek, ahogy lejtett a Trabant tetején, virágzó gesztenyeágak között. Rosszul lépett és leesett a Trabantról. A vállára esett, súlyos sérülés érte, és az orvos szerint meg kell operálni, nagy fájdalma volt.
Mondtam neki, hogy imádkozni kellett volna, de ha már így van, imádkozz, hogy gyógyítson meg az Úr.
Felhívtam megint, beszámolt, hogy az orvos újra megvizsgálta és kijelentette, hogy nem kell műteni, mert a csúnyán kificamodott részek helyreálltak, csak vigyázzon, ne erőltesse meg. Hála Istennek, máig sincs nyoma ennek az esésnek!
Isten mindig felruházza erővel az Övéit.
Lányom nem egy prófétai lélek, csak egyszerű gyermeki hittel, de szembe mert szállni ezzel a démoni emberrel.
Milyen jó, hogy összekulcsolt kezünkben is annyi erő van, hogy az ellenség már attól is megriad!
Áldott legyen az Isten mindazért, amit nekünk Krisztusban adott!
"Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: mert Ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.
Ezért fel is magasztalta Őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké: és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére." (Filippi 2:5-11)
A cikk forrása: web.tvnetwork.hu/vaise/indexige.html
|