|
10. A hatékony elhívás
2008.06.16. 16:38
1. Mindazokat, és csak azokat, akiket Isten eleve elrendelt az életre, neki úgy volt kedves, hogy az őáltala kijelölt és elfogadható időpontban elhívja Igéje és Lelke által a bűn és a halál állapotából - melyben természet szerint vannak - a Jézus Krisztus által való kegyelemre és üdvösségre. Isten az elhívásban lelkileg és üdvösséges módon megvilágítja elméjüket, hogy megérthessék az ő dolgait. Elveszi tőlük a kőszívet, és hússzívet ad nekik, megújítja akaratukat, mindenható hatalma által a jó felé fordítja őket, és hatékony módon Jézus Krisztushoz vezeti őket. Teszi ezt olyan módon, hogy ők Isten kegyelme által akarják őt, és szabadon jönnek Hozzá.
2. E hatékony elhívás Isten szabad és különleges kegyelméből származik egyedül, és nem olyan dologból, amelyet Isten előre látott az emberben, ugyanis az ember teljes mértékben passzív mindaddig, amíg a Szent Lélektől megelevenítve és megújítva, általa képessé nem lesz az elhívásra válaszolni, és az ebben felajánlott és adott kegyelmet elfogadni.
3. A csecsemő korukban meghalt, kiválasztott kisdedek, Krisztusban a Lélek által újjászületnek és üdvözülnek, hisz a Lélek ott, akkor és úgy végzi munkáját, ahogy neki kedves. Ugyanez a helyzet azokkal a választottakkal is, akiket lehetetlen az Ige hirdetése által külső módon elhívni.
4. A nem választott személyek is elhívhatók az Ige hirdetése által, és a Lélek általános munkáját is megtapasztalják, mégsem jönnek ténylegesen Krisztushoz, és ezért nem üdvözülhetnek. Természetesen azok sem üdvözülhetnek, akik nem is vallják magukat keresztyéneknek. Még akkor sem, ha figyelmesen rendezik életüket a természet világossága és valamely általuk gyakorolt vallás törvényei szerint. Azt feltételezni és gondolni, hogy ők másféleképpen üdvözülhetnek, nagyon veszélyes és elvetendő.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
