22. Törvényes eskük és fogadalmak
2008.06.20. 19:37
1. A törvényes eskü része a vallásos istentiszteletnek, amikor is egy helyénvaló pillanatban valaki, aki esküszik, komolysággal hívja Istent segítségül, hogy tanúsítsa azt, amit állít vagy ígér, és kéri Istent, hogy ítélje meg őt az eskü hamis vagy igaz voltának függvényében.
2. Az emberek csak Isten nevére esküdhetnek, ezt pedig szent félelemmel és tisztelettel kell tenniük. Ezért a hiábavaló és elhamarkodott eskü az Ő dicsőséges és félelmetes nevére vagy bármilyen más dologra bűnös és utálatos dolog. Mivel az ó- és újszövetség alatt Isten Igéje igazolja az esküt súlyos és nagy fontosságú esetekben, így a törvényes eskü a törvényes autoritás szerint történhet.
3. Bárkinek, aki esküszik, komolyan fontolóra kell vennie az ilyen rendkívüli cselekedet fontosságát, és ezt tévén csakis azt kell állítania, aminek az igazságáról teljesen meg van győződve. Az esküt tevő személy az eskü által csak arra kötelezheti el magát, amiről hiszi, hogy jó és igazságos, és amit elhatározott és képes megcselekedni.
4. Az esküt a szó megszokott és világos értelmében kell tenni elhallgatott gondolat vagy kétértelműség nélkül. Az eskü nem kötelezhet egy személyt arra, hogy vétkezzen, azonban a nem bűnös dolgok esetében kényszeríti az eskü véghezvitelére még akkor is, ha az fájdalommal jár. Az eskü még akkor sem szeghető meg, ha ez tévtanítóknak vagy hitetleneknek tétetett.
5. A fogadalom természetét tekintve hasonló az ígérő eskühöz, ezért ugyanazzal a vallásos gondossággal és hűséges véghezvitellel kell betölteni ezt is.
6. Fogadalmat csak Istennek tehetünk, ez pedig egy teremtményt sem illet meg. Ahhoz, hogy a fogadalom elfogadható legyen, annak önkéntesnek, hitből fakadónak és kötelességtudónak kell lennie; hálából a kapott kegyelemért, vagy abból a vágyból, hogy elérjük azt, amiben szűkölködünk.
Azáltal hogy fogadalmat teszünk, szigorúbban lekötelezzük magunkat bizonyos szükséges kötelességekre olyan mértékben, hogy ezek hozzájáruljanak a kötelességek betöltéséhez.
7. Senki sem fogadhat olyat, amit Isten Igéje tilt, vagy ami megakadályozná annak vagy bármely parancsolatának a cselekvését. Senki sem fogadhat olyat, amire nem képes vagy aminek teljesítésére Isten nem adott ígéretet. Ilyen vonatkozásban a római katolikus kolostori fogadalmak, amelyek a nőtlenséget, a szegénységet és az állandó engedelmességet illetik - távol attól, hogy tökéletességre vezető léptékek lennének -, valójában bűnös csapdák, amelyektől minden keresztyénnek távol kell tartania magát.
|