|
31. Zsinatok és tanácsok
2008.06.20. 19:47
1. Az egyház jobb kormányzása és további növekedése érdekében szükségesek olyan gyűlések, melyeket rendszerint zsinatoknak vagy tanácsoknak neveznek. A helyi gyülekezetek felülvigyázóinak és vezetőinek a feladata, hogy - tisztségükből kifolyólag és Krisztus ereje által, mely neki építésre és nem rombolásra adatott - kijelöljenek ilyen gyűléseket, és ott összegyűljenek olyan gyakran, amilyen gyakran célszerűnek tarják az egyház érdekében.
2. A zsinatok és tanácsok rendelkeznek azzal az egyházi autoritással, hogy hitvitákban és lelkiismereti ügyekben döntsenek, hogy szabályokat és útmutatásokat hozzanak létre a nyilvános istentisztelet és az egyházkormányzás jobb rendezéséért; hogy elfogadják a beérkező panaszokat a helytelen vezetéssel kapcsolatban, és ezek ellen autoritással lépjenek fel. Ha ezeknek a zsinatoknak és tanácsoknak a rendeletei, és döntései megfelelnek Isten Igéjének, akkor ezeket tisztelettel és engedelmesen kell fogadni, nemcsak azért, mert megfelelnek Isten Igéjének, hanem amiatt az autoritás miatt is, amellyel ezeket eldöntötték, hiszen Isten megparancsolta ezt az Ő Igéjében.
3. Az apostoli idők óta minden zsinat és tanács, legyen egyetemes vagy helyi, tévedhetett, és sokszor tévedett is. Ezért határozataik nem tekinthetők a hit és a gyakorlati élet mértékének, hanem csak segítségünkre lehetnek ezekben.
4. A zsinatok vagy tanácsok ne foglalkozzanak semmi mással, és ne vonjanak le következtetéseket csak olyan kérdésekben, amelyek az egyházra vonatkoznak. Ne avatkozzanak bele a polgári ügyekbe, kivéve rendkívüli eseteket: alázatos kérelmek formájában, vagy tanácsként, vagy lelkiismereti okokból, ha őket erre kérik a világi hatóságok.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
