VI. Úrnapja

• Ézs 53,8: Búsulásom felbuzdultában elrejtém orcámat egy pillantásig előled és örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad.
• ApCsel 2,24: Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogva tartatnia.
• 1 Pét 3,18: Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint.
• Ján 3,16: Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
• ApCsel 20,28: Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.
• 1 Ján 1,2: Az élet megjelent és láttuk, és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, amely az Atyánál vala és megjelent nékünk.

• Mát 1,23: Íme a szűz fogan méhében és szül fiat és annak nevét Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten.
• 1 Tim 3,16: És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe.
• Luk 2,11: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
• 1 Kor 1,30: Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nekünk Istentől és igazságul, szentségül és váltságul.

• 1 Móz 3,15: És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
• 1 Móz 22,18: És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.
• 1 Móz 49, 10: Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül; míg eljő Siló és a népek néki engednek.
• Róm 1,1-4: Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangéliumának hirdetésére. Melyet eleve megígért az ő prófétái által a szentírásokban, az ő fia felől, aki Dávid magvából lett test szerint, aki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől.
• Zsid 1,1-3: Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nekünk Fia által, akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette, aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban.
• ApCsel 3,22-24: Mert Mózes azt mondotta az atyáknak: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem; azt hallgassátok mindenben, amit csak szóland néktek. Lészen pedig, hogy minden lélek, valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni a nép közül. De a próféták is mindnyájan Sámueltől és a következőktől fogva, akik csak szóltak, e napokról jövendöltek.
• ApCsel 10,43: Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen ő benne.
• Ján 5,46: Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő.
• Zsid 10,7: Akkor mondám: Íme itt vagyok (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat.
• Róm 10,4: Mert a törvény vége Krisztus minden hivőnek igazságára.
• Gal 4,4-5: Mikor pedig eljött az időknek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.