XXX. Úrnapja

• Zsid 7,26: Mert ilyen főpap illet vala minket, szent, ártatlan, szeplőtlen, a bűnösöktől elválasztott, és aki az egeknél magasságosabb lőn.
• Zsid 9,12. 25-28: És nem bakok a tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve. - Nem is, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint ahogy a főpap évenként bemegy a szentélybe idegen vérrel; mert különben sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtése óta; így pedig csak egyszer jelent meg az időknek végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. És miképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet: Azonképpen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, akik őt várják idvességökre.
• Zsid 10,10. 12-14: Amely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által. - Ő azonban, áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre üle az Istennek jobbjára, várván immár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei. Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.
• Ján 19-30: Mikor azért elvette Jézus az ecetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván a fejét, kibocsátá lelkét.
• Mát 26,28: Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
• Luk 22,19-20: És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nekik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképpen a pohárt is, minekutána vacsorált ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
• 1 Kor 6,17: Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ő vele.
• 1 Kor 10,16-17: A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.
• Zsid 1,3: Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségesnek a jobbjára a magasságban.
• Zsid 8,1-2: Fődolog pedig azokra nézve, amiket mondunk, az, hogy olyan főpapunk van, aki a mennyei Felség királyi székének jobbjára üle, mint a szent helynek és amaz igazi sátornak szolgája, amelyet az Úr és nem ember épített.
• Ján 4,21-24: Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. Ti azt imádjátok, amit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt. De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya ilyeneket keres, az ő imádóiul. Az Isten lélek: és akik őt imádják szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
• Ján 20,17: Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz: hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.
• Luk 24, 52-53: Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe; és mindenkor a templomban valának, dicsérvén és áldván az Istent.
• ApCsel 7,55-56: Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állni az Istennek jobbja felől, és monda: Íme látom az egeket megnyílni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állni.
• Kol 3,1: Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén.
• Fil 3,20-21: Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk; ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez, amaz Ő hatalmas munkája szerint, mely által maga alá vethet mindeneket.
• 1 Thessz 1,9-10: Mert azok magok hirdetik felőlünk, milyen volt a mi hozzátok való menetelünk és miként tértetek meg az Istenhez a bálványoktól, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok az Ő Fiát az égből, akit feltámasztott a halálból, a Jézust, aki megszabadít minket amaz eljövendő haragtól.
• Lásd még Zsid 9. és 10. részeket.

• 1 Kor 10,19-22: Mit mondok tehát? Hogy a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami? Sőt, hogy amit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben. Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei. Vagy haragra ingereljük az Urat? Vagy erősebbek vagyunk-e nálánál?
• 1 Kor 11,28-29: Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

• 1 Kor 11,20. 34: Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés. - Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyűljetek egybe.
• Ézs 1,11-15: Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égő áldozatait és a hizlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm; ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kívánja azt tőletek, hogy pitvarimot tapossátok? Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illatétel utálat előttem; újhold, szombat s ünnepre felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek. Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni. És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előttetek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.
• Ézs 66,3: Aki bikát öl, embert üt agyon; aki juhval áldozik, az ebet öl; aki ételáldozattal jő, disznóvért hos elém; aki tömjént gyújt, bálványt imád!
• Jer 7,21-23: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Égőáldozataitokat rakjátok a ti véres áldozataitokhoz, és egyetek húst! Mert nem szóltam a ti atyáitokkal, és nem rendelkeztem velök, amikor kihoztam őket Egyiptom földéről, az égőáldozat és véres áldozat felől; hanem ezekkel a szavakkal utasítottam őket, mondván: Hallgassatok az én szómra és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, amelyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok.
• Zsolt 50,15-23: És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, és megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem. A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendeléseimet! Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velük. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző. Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod. Ezeket teszed, és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddlek téged, és elédbe sorozom azokat. Értsétek meg ezt, ti Isten felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül: aki hálával áldozik, az dicsőít engem; és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Isten szabadítását.